Mély

A tengerben lásd magad,

Messziről hallom szavad:

Mit üzensz az éjszakával,

A hullámok halk zajával?

Hogy tudsz így élni, akár egy árnyék

Félj, mert elragad a halál...

Véged, mert elpusztulsz ha így élsz,

Ne élj! Ez csak neked fáj...

Ha repülsz szíved szakad,

Földre vágysz, de nem szabad.

Mi föld alól jön, mélybe vész.

A tengerből ki soha nem érsz.

Hogy tudsz így élni, akár egy árnyék

Félj, mert elragad a halál...

Véged, mert elpusztulsz ha így élsz,

Ne élj! Ez csak neked fáj...

Hogy tudsz meghalni, akár egy árnyék

Megvédlek ha jön a halál.

Félek, mert látom hogy elmész,

Ne menj! Ez nekem fáj...

(Kegyetlen) Élet

Érezd! Véged!

Nincs többé élet!

Kínoz! Gyilkol!

Szívembe markol!

Erőszak és gyűlölet,

Rád fogják a bűnöket.

Szenvedd végig életed,

Végül úgy is elcseszed!

Nem neked adtam az álmom,

Add vissza hogy nekem fájjon!

Érezd! Véged!

Nincs többé élet!

Kínoz! Gyilkol!

Szívembe markol!

Félhetsz, mert véged!

Kegyetlen az élet!

Gyűlölj! Bűnözz!

Szenvedj hogy meggyőzz!

Neked adjam az álmom?

Akarod hogy neked fájjon?

Vedd el!

Utolsó könny

Sírok, és te nem láthatod

Tudom ez csak nekem fáj nagyon...

De neked el mért nem mondhatom?

Félek, mert nem értem...

A tudatlanság egyenlő félelem?!

De ezt én nem tehetem!

Vagy mégis? Magam ellen?

Vagy ellened?

Feljen valaki ha kérdezek!

Te ezt most olvasod?

Vagy lehet hogy hallgatod...

Ne próbáld felfogni... nem tudod!

Nem hiszem, semmit sem hiszek már...

Legyen vége! Elég mert nagyon fáj!

Az élet meggötört, körülöttem sötét homály.

Rövid földi létem után elrepülök ha jön a halál...